Ma meghívtak egy órára, hogy vendégként tartsak előadást a ,,Számítástechnika Alapvető Műveletei''-ről, ezért miután Sam, a szemetes kezeiben hagyom a géptermet, lemegyek.

Az óra megkezdődik és rendben lemegy, majd a végén a diákok kapnak tíz percet arra, hogy kérdéseket tegyenek fel egy igazi operátornak. Magamhoz ragadom a tollam és papírom.

- Kérem, mielőtt ezt elkezdenénk, megkérnék mindenkit, felszólalás előtt mondja meg a loginnevét, hogy minél jobban, hatásosabban tudjak a kérdéseikre válaszolni. Köszönöm!

Az óraadó hálásan rám néz. A személyes érintkezés valahogy mindig meghatja őket...

- Első kérdés? Maga ott!

- Mit gondol a megosztott rendszereken lévő felhasználók egyéni titoktartásáról?

- Mi is a loginneve?

- CMS1103

>Scratchy scritch<

- Számítógépes titkok...Hmmm. Ez tényleg fogós kérdés. Arra gondol, hogy nem szabadna elolvasni azokat a szexuális indítékú leveleket, amiket az osztályfőnökével váltogatnak?

- AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAGGGGGGGH!

- Ah. Nos, úgy tűnik barátunk távozott - biztosan rossz TÖKÉLETESEN VÉLETLENSZERŰ példát választottam. Maga ott?

- CMS1136. Arra lennék kívá..

- Ó igen, 1136 az egyetlen az egyetemről akinek jár a alt.sex.buggery.by. sailors.dressed.in.mums.clothing terület!

- Csakis, és kizárólag kutatási célból!

- Ebben biztos vagyok. Bár azért elég sok történetet mesél el, ahhoz képest, hogy kutat...

- NNGggggAAAAAAAAAAAAAAAGGGHGH!

- A következőt kérem!

Két perccel később az előadóterem üres.

Az a baj ezekkel a nyavalyás tanulókkal manapság, hogy nem akarnak tanulni. Visszamegyek a gépterembe, ahol Sam alszik. Azt hiszem a munkámra pályázik. Megjegyzem magamnak, hogy beleturkáljak a bérlistájába, és töröljem a biztosítási befizetéseit. Az ember soha nem lehet elég óvatos.

Visszarakom a telefont a helyére. A mai napon először. Ez a retek azonnal elkezd csörögni. Ebből elég ennyi, gyorsan átirányítom a 07-re, hogy ott folytassa. Ez majd megtanítja őket. HOPPÁ! Majdnem elfelejtettem a mai napra rendelt kifogást. ,,Statikus elektromosság a nylon alsónemű miatt'' Nem jó, kikerülhető - bár egyes esetekben hajlamos lennék helyszíni kiszállásra. Á, nem éri meg a fáradságot! Választok egy másikat. ,,STATIKUS ELEKTROMOSSÁG, MŰANYAG VONALZÓ MIATT.'' Na EBBEN aztán van kihívás! Visszakapcsolom a telefont, majd a szemetest a printer kimenete alá tolom. Még egy meló letudva.

A telefon felcsörren. Végre! Ez nagy fogás lesz...

- Helló?

- Szia, meg tudnád mondani, hogy miként kell helyesírásellenőrizni a dokumentumomat?

- Persze, csak írd be azt, hogy spell, majd a fájl nevét!

- Köszönöm.

Hű, de nagyon kedves vagyok ma reggel. Persze, mivel tudom, hogy az általam írt spell inkább hibákat tesz be a szövegbe, ahelyett, hogy kivenné őket! Ilyesmi, hogy azt, hogy ,,kedves'', ,,te dög''-re fordítja, meg ilyenek. Jó, mi?

A telefon csöng - már megint ő.

- Valami gond lehet az ellenőrző programmal!

- Ezt miből gondolod?

- Mert a fájlom tele van hibával!

- Szerintem pedig nem a program a hibás. PC-ről vagy bejelentkezve?

- Igen, de...

- Kérlek, hagyd meg nekem a technikai diagnózist...Na, van műanyag vonalzó a közelben?

- Umm - nyelés - igen...

- Na látod. Statikus elektromosság keletkezett a merevlemezeden, amit a vonalzód váltakozó elektrosztatikus mezeje gerjesztett - ugyanúgy, mint amikor a papírfecnik ráragadnak a vonalzóra, ha megdörzsölöd!

>BUTA MÓD BEKAPCS<

- Ó. És most mit kell tennem?

- Azt tudod ugye, hogy hogyan kell a papírt leszedned a vonalzóról, nem? Néhányszor odaütögeted az asztalhoz. Na, ugyanezt kell a PC-vel is tenni. Néhányszor, mondjuk hússzor, kb. 30 centiről ejtsd az asztalra!

- Ó, Oké.

>crash<

>crash<

>crash<

- Um, a monitor elsötétült.

- Persze, azt kell tennie - csak így tovább. És ha végeztél, akkor ugyanezt tedd meg a képernyővel is. Az elektromosság oda is felmászhatott a vezetékeken át.

>crash<

>crash<

>crash<

Leteszem. Felkelek, és lemegyek a külső laborba, hogy mézet tegyek a floppy meghajtókba, mikor egy Lee Harvey Oswald kinézetű ürge rohan oda hozzám, és lelő. Az egyetlen hang, amit hallok, az az exrendszergazda vihogása...

Később, a kórházban eszembe jut, hogy elfelejtettem megkérdezni a pacák loginnevét.

Majd minden elsötétül...