Épp autózgatok befelé a munkahelyre, mikor megragadok emögött a vén pacák mögött, a klasszikus pokoli lassú sofőr mögött, akinek az autóján csak a huszasig van kikopva a kilométeróra, a sarkokon meg kettővel fordul be. Kidudálom a lelkem is, de valószínűleg a hallókészüléke le van tekerve nullára, úgyhogy ittragadtam mögötte.

Megjegyzem a rendszámát. Az igazat megvallva, már hatvanszor megjegyeztem az elmúlt negyed órában. Affene...affene...Azt hiszem megint bele kéne turkálnom a rendőrségi adatbázisba, és be kéne raknom az öreg kocsiját, mint frissen lopottat, amit a városszéli fegyverkereskedők vittek el. Beérek a melóba. Felcsapom a kifogásnaptárat. ,,ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS AZ ŰRBELI SZEMÉT MIATT.'' Elég kellemes. Azt hiszem jó nap lesz ez a mai. Belépek a ,,ROHADÉK'' loginra, (a segítségkérő loginnév), és megnézem a postát. Három új levél. Az első 117 soros, valószínűleg tiszta nyavalygás. A mindenit. Ezt utálom. Ahelyett, hogy elmondanák, hogy szükségük van egy kis helyre, leírják, hogy miként oldják meg a hülye feladataikat a tanáruknak, és hogy már tegnapra kellett volna, és már rég kész lenne, de a nagybácsikájuknak most szedték le a herpeszét, és túl sok vért vesztett, emiatt be kellett rohanni a kórházba...stb, stb. Letörlöm.

A második üzenetet az az emberke küldte, aki még nem tudja igazán kezelni a levelezést, ezért teljesen üreset küldött. Válaszolok rá, hogy: ,,Semmi gond, jövő csütörtökre meglesz.'' Remélem fontos volt...

Az utolsó üzenetet meghagyom holnapra, elvégre a szombat egy unalmas nap, legyen egy kis munkám akkorra is.

Csöng a telefon. Pedig azt hittem, mára már ennyi elég. Kihangosítom, majd berakok egy pizzát a mikróba.

- Igen! - kiálltom.

- Valami gond van a boot diszkemmel. Nem tudok belépni a rendszerre.

- Magánál van a lemez?

- Persze!

Leugrom érte, majd berakom a pizza mellé öt percre, ULTRA-NUKE fokozatra. Hat perc múlva visszatelefonál.

- Még mindig nem működik, ráadásul kerreg amikor beteszem, még büdös is!

- Ó, A FRANCBA! Már megint az elektromágneses sugárzás, amit a szemét okoz az űrben!

- Tényleg? Azt hiszem hallottam már erről. - Ez nem normális!!!

- Hát igen, azt hiszem új lemezt kell vennie!

- Ó semmi gond, a régi már úgyis kezdett kopni. De azért köszönöm!

- Persze, nincs baj. És ne feledje, hogy futtassa rajta az FDISK-et, mikor sok adat van rajta, a vírusvédelem érdekében...

- Persze, meg fogom tenni! Köszönöm!

- Nincs mit - ez a munkám!

Az xcbzone nagyon lassan fut, ezért kiirtok egy csomó felesleges adatbáziskezelő processzt és visszatérek a játékhoz. Na így már sokkal jobb. Nem egyszerű az élet itt a fronton, mindig csak a meló, meg a szakadás...Leugrom a kávézóba egy kis kétórás uzsira - olyan kedvesek ott hozzám. Azóta legalábbis, mióta valahogy bejelentődtek a köjál gépére...Fura.

Felkapok egy pár doboz kokát, valami sajtosat, aztán visszarobogok az irodámba, egyenesen át az elsősökön, akik a számítástechnika alapjait tanulják. Végignézek az osztályon, és valami feldereng bennem. Itt egy elsős osztály és egy árva tanár nincs velük. NEKEM ITT SEGITENEM KELL!!

Megállok az osztály előtt.

- Rendben, én vagyok a maguk helyettes demonstrátora és ma félre fogjuk tenni az előzetes terveinket fél órára, hogy a REMARK, vagy ahogyan azt a számítógépes rövidítések világában ismerik, az rm funkcióról meséljek...

Tanárnak kellett volna mennem - mindig olyan jól megtalálom a helyem ezekkel a diákokkal.